Monok a történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén, Szerencstől tizenkét kilométerre fekszik. A dombvidék a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység egyik kistája. A Tokaji-hegység az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része, a Kárpátok belső vulkanikus vonulatához tartozik.

Nyugatról kelet felé haladva a Szerencsi-dombság a Tokaji-hegység első önálló kistája. Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Ond és Szerencs jelölik ki határait. A 110 és 336 méter közötti átlagos tengerszint feletti magasságú dombvidék a Tokaji-hegység hegylábfelszíne. Legmagasabb pontja a Nyírjes. A kistájat a Tokaji-hegységtől a Szerencs-patak völgyét követő szerkezeti vonal különíti el. A felszín több mint nyolcvan százalékát szarmata riolittufa fedi, a nyugati részt pannon üledékek borítják. A felszín három, közel észak-déli csapású dombhát, völgyközi hát sorozatából áll, ezek átlag kétszázötven méter magasak. Az északkeleti lejtők erősen, a felszín egésze közepesen erózióveszélyes. A szerencsi Köves(Árpád)-hegyen a vulkáni utóműködés eredményeként létrejött hidrokvarcitmezőt csodálhatjuk meg. A legyesbényei Fuló-hegy (256 méter) kovásodott riolittufájában és a hidrokvarcit felhalmozódásokban barlangokra emlékeztető, három-nyolc méter hosszú üregek képződtek. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül jelentős a zeolitos riolittufa, a kaolinos és a bentonitos nemes agyag, valamint a hidrokvarcit.

A Tokaji-hegység időjárása és éghajlata változatos. Különösen kedvező a hegyaljai szőlővidék és a kismedencék mikroklímája. A Hernád felé néző hegységperemé alig tér el síksági előteréénél. Uralkodóak az északkeleti szelek. A Szerencsi-dombság déli részén az éghajlat mérsékelten meleg – mérsékelten száraz, északon mérsékelten hűvös ? mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam kevéssel 1900 óra alatti, a nyári 730-740 óra. Az évi középhőmérséklet 9,7-9,9, a vegetációs időszaké 16,5-16,8 Celsius fok. Az évi csapadékösszeg hatszáz milliméter körüli, a tenyészidőszakban 370-380 milliméter eső a megszokott. Nyáron gyakoriak a zivatarok, a jégeső sem ritkaság.

Felszíni vizekben szegény a térség. A Szerencs-patak alsó szakaszán kívül egyedüli állandó vízfolyása a Gilip-patak. Egyetlen állóvizét ez utóbbin duzzasztották (területe harminckilenc hektár) az árvizek visszatartására és mezőgazdasági vízellátásra.

A táj szépségét a földrajzi sajátosságain kívül növényvilágának köszönheti. A terület a magyar (pannóniai) flóratartomány egyik önálló flórajárását alkotja (Tokajense). A völgyvonulatok mélyén gyertyános és cseres tölgyesek, a szárazabb lejtőkön melegkedvelő tölgyesek élnek, és megjelennek a szárazságtűrő pusztai vegetáció olyan jellegzetes fajai, mint az árvalányhaj, a szürke gerebcsin, a különböző fűfélék. A Fekete-hegyet – Monok környékét – gyönyörű erdők borítják.

A terület természeti adottságai a mezőgazdaság számára közepes feltételeket teremtenek. A többségében nyirokszerű agyagon és a löszön képződött barna földön búza, tavaszi árpa, cukorrépa és vörös here, a déli-délkeleti lejtőkön Golop, Rátka, Ond, Szerencs, Bekecs és Monok határában szőlő terem.

Forrás: Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. (Írta: TAMÁS EDIT. Szerkesztette: PORKOLÁB ALBERT.)

Honlap: www.heraldicart.uw.hu. Ahol száz magyar falu történetét is megtalálják. Érdemes megnézni.

Monok megközelíthetősége

Monok települést a 37-es számú főút segítségével lehet megközelíteni Miskolc felől. A főútról Bekecs községnél kell letérni, ahonnan már csak 8 km-t kell megtenni, hogy dél felől Monokra érjünk. Északi irányból Abaújszántó, Encs, Gönc irányából a 3713. számú Mád-Gönc közútról lehet megközelíteni bennünket A 37-es számú főút közvetlen kapcsolatot teremt Miskolcnál az M30-as, és az M3-as autópálya irányába.

GPS koordináták: 48.212330, 21.151330.

EOV koordináták: 806357, 320869.