Monok
MONOKI BABFESZTIVÁL

Római Katolikus Templom

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom. 1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. A falak a szájhagyomány szerint néhol olyan szélesek, hogy kilenc kislány kört táncolhat rajtuk.1923–24-ben gróf Széchényi Aladár támogatásával a falakat díszítő elemeket meghagyva átfestették a templomot. 1956-ban ismét felújítottak a klasszicista stílusjegyeket hordozó szentegyházat. A gazdagabb mintázatú, szinte az egész falfelületet elborító, világosabb színekkel festett freskókat Takács István mezőkövesdi festőművész készítette, a díszeket Körényi József tervezte.

A templom előtérében a keresztről levett Krisztus látható Szűz Mária ölében. Az előteret elválasztó vasrácson belépve balra Assissi Szent Ferenc, jobbra Páduai Szent Antal szobra áll. A hajó első mennyezeti freskója az újszülött Megváltót, a második egy körmenetet örökít meg. A jobb oldali freskók Szent Istvánt és Szent Józsefet, a bal oldaliak Szent Lászlót és Mária mennybemenetelét, a szentély mennyezeti freskója a világot legyőző fiút ábrázolja. A festmény körüli sarkokat a négy evangélista képe díszíti. A főfreskó Mária és Erzsébet örömteli találkozását jeleníti meg. A hatalmas freskók érdekessége, hogy bennük a rég múlt és a jelen találkozik: a Jézus-korabeli emberek mellett valós monoki személyeket is lefestett a művész.

Az oltárok fából készültek. Jobb oldalon áll a Jézus Szent Szíve-oltár, vele szemben a lourdes-i Szűz látható. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a nagykastély kápolnájából hoztak át. A mártír aranyozott, üvegablakos koporsója fából készült, oroszlánlábakon áll. Ez ugyanaz a díszes láda, amelyben az ereklyét annak idején XIV. Kelemen pápa gróf Andrássy Istvánnak ajándékozta.

A szentélyből jobbra nyíló sekrestye feletti oratóriumban Stedler Antal 1863-ban készített Jézus-festménye látható. A szentélyből jobbra nyíló hittanterem falán a monoki plébániatemplom jótevőit, valamint a plébánosok nevét olvashatjuk 1730-tól napjainkig. A hittanterem felett lévő oratórium falán függ a Csíkszentkirályi és Krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség leszármaztatási táblája. Ezt 1890-ben rajzolta le az eredetiről Szentpétery Árpád. Itt látható az August Fleischman által készített Mária, valamint a Széchényi és az Andrássy család néhány tagjának címere, gyászjelentése. A falon Kallós János (1888–1966) portréja függ, amely aranymiséjére készült.

Az altemplom három és fél méter mélyre száll az épület alá. Lefelé haladva egy kis beugróban a lourdes-i Szűz, a boltíves teremben Szent Anna szobrát láthatjuk. Az altemplom falába temették gróf Széchényi Aladárt és feleségét, Viszay Flórát, gróf Széchényi Györgyöt és gróf Széchényi Pál Ágostot.

A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát. A kétméteres, kőtömbökből rakott talapzaton álló művet Petsár Gyula monoki plébános és Szabó Béla káplán készíttette.

Az Andrássy család hitéletét szolgálta a nagykastély kápolnája, amelyet 1770–1771-ben a Szent Kereszt tiszteletére építtetett gróf Andrássy István. Itt őrizték Szent Orbán ereklyéjét, melyet – ahogy erről korában már szóltunk – 1773-ban XIV. Kelemen pápa (1769–74) ajándékozott a családnak.

A kápolna kupolaterét a Krisztus feltámadását ábrázoló mennyezeti freskó díszíti. Fákkal, dombokkal tarkított ligetben jelenik meg a Megváltó. Mellette nyitott szarkofágon pihenő angyalt és őrt álló katonákat, a csegelyekben a négy evangélista képét ábrázolta a művész. A kápolna berendezése, főoltára és szószéke, Mária és Szent János evangélista szobra barokk, a padok copf stílusúak. Az oltárt márvány utánzatú gipszstukkók díszítik. A tabernákulum felett volt korábban Szent Orbán ereklyéje. A falat két szent szobra is ékesíti. Az 1936 óta iskolaként használt épület – felújítás alatt álló – kápolnájában napjainkban is tartanak misét.

Hírlevél feliratkozás

Galéria ajánló